Roman Polanski első amerikai filmje valódi klasszikusnak számít a horrorfilm történetében, aminek egyedi, már-már bizarr stílusát, alkotói jegyeit csak nagyon kevesen tudták követni – ráadásul jóval az Ómen- és az Ördögűző-széria előtt vászonra vitte a műfaj egyik különösen kedvelt tematikáját, a sátánizmust. Sajnos a köztudatban nemcsak a film, hanem az azt követő események is híressé [...]

Számtalan reklám, buszmegállókra kitett figyelmeztető plakátok, interaktív honlap, és a tengernyi hosszabb-rövidebb előzetes után végre a hazai közönség is találkozhat az év egyik legkülönlegesebb filmjével. A várakozás nem volt hiábavaló, hiszen a dél-afrikai Neill Blomkamp első nagyjátékfilmje még a jövő évi futball világbajnokság előtt szülőhazájára irányítja a figyelmet, és emlékeztet annak egyik legembertelenebb korszakára.

A már tíz éve létező budapesti illetőségű Fish!-nek nemcsak az első, hanem a második nagylemezére is sokat kellett várnia a rajongóknak, ami igencsak meglepő, mivel a zenekar a Budapest Rock&Roll;összes megjelent kiadványán szerepelt már korábban. Hogy mi annak az oka, hogy ennyit kell várni egy-egy lemezükre, arra csak ők tudnák megadni a választ. Az általunk [...]

Jeff Lindsay Dexter-könyvsorozata eddig nem volt az igazi – a karakter népszerűségét leginkább a Showtime által készített tévésorozatnak köszönhette. A nemrég megjelent negyedik vajon mennyire képes változtatni ezen? Ritka eset, amikor egy sorozat vagy film jobban sikerül, mint az eredeti, amelyből adaptálták. Még a könyv rajongói is gyakran elismerik, hogy bár Jeff Lindsay-nek köszönhetjük Dextert, [...]

Stephen King most egy rendkívül különös rejtéllyel ajándékozott meg minket. Hogy van-e megoldása, azt csak a végén tudhatjuk meg – feltéve, ha van. Egy halott férfi eme titokzatos ügy alanya. Megölték? Vajon ki lehet ő? Mindezt megtudhatjuk a szerző A coloradói kölyök című regényéből. Stephen King 2005-ben megjelent regénye némiképp hasonlatos a Rémautó történetéhez. A [...]

Yrsa Sigurdardóttir, izlandi írónő neve nem túl ismert hazánkban – még. Aki rajongója a krimi műfajának, esetleg annak gótikus, misztikus témájú vonala izgatóbb a számára, az nem fog csalódni. A szerző nem fogja vissza magát, tovább és tovább borzolja az idegeket, mélyebbre és még mélyebbre kalauzolja az Olvasót a rémületben, miközben egyre több kérdőjel kezd hemzsegni a történetben. Emellett kellemes humorral, vagy éppen drámai, családi életképekkel is megajándékoz minket.

Az ember számtalan koncerttel a háta mögött már kellően kényessé válik a megrendezés helyszínének színvonalára és a minőségre. Igaz, nem elhanyagolható szempont egy szórakozóhely esetében, hogy milyen árban is mérik a sört, azonban ahogy egyre idősebb az ember, kénytelen lesz ráébredni, már az fontos, hogy mit hallgatunk, pláne, hogy az élőben milyen minőségben is szólal meg. Összegezve az ifjabb korosztály számára: nem csak az a fontos, hogy elmenjünk egy helyre és leigyuk magunkat.

Stephen King Rémautó címû regényét olvasván sokaknak a Christine újraértelmezése jut azonnal az eszébe. Ez azonban tévedés! Bár a két történet mutat némi hasonlóságot, a tényleges mondanivaló és a két történetben megjelenõ szimbólumok mérföldekre eltérnek egymástól. Míg a Christine a felnõtté válás nehézségeit, s a szerelmi háromszögek kínos helyzeteit tárgyalja amolyan Kinges szemszögbõl, addig a [...]

Ahogy az embernek egyre több unokaöccse/unokahúga lesz, egyre gyakrabban kell szembesülnie a ténnyel, hogy ami gyermekkorában olyan nagyon jónak és izgalmasnak tûnt, felnõttfejjel már… hát… vitatható minõségû. Eleve az sokkoló, hogy a közvetlen szülõi gondoskodás (azaz korlátlan befolyás) alól kikerülve nem az elsõ dolgunk egész nap csokit enni kólával és chipsszel – hát még ha [...]

3 a magyar igazság. Eme nem éppen ismeretlen mondásunkat a magyar szülők gyermekeként napvilágot látó Frank Darabont is igazolni látszik legutóbbi művével, ami már a harmadik King-adaptáció az életében. Miután a Remény rabjai és a Halálsoron elkészült, felmerült a gondolat: ezt a jóravaló rendezõt csupán a börtönkörnyezet tudja meghatni? Na nem. Neki tökéletesen megfelel egy [...]

Az olasz filmesek közismerten gátlástalanok, ha sikeres filmek lenyúlásáról van szó, de gyakorlatilag senkit sem kellett félteni, miután 1975-ben a Cápa a világ legsikeresebb mozija lett. Castellari L’Ultimo Squalo mûve felhõtlen élvezetet nyújt mindenkinek, aki szereti a „jól rossz” filmeket.

Spielberg világsikere ideig-óráig megfelelõ ürügy lehetett a producereknek egy-egy halacskás forgatókönyv támogatására, ám ez a jó szokásuk valami miatt a trend leültével is megmaradt, ami igencsak furcsa. A ¡Tintorera! már a címével is füllent, ez a szó ugyanis tigriscápát jelent, márpedig ha nem egy érzékeny mûvészfilmrõl beszélünk, amely szimbolikus címével utal a fõszereplõ magányosságára és [...]

Az Agave Könyvek február 14-én jelenteti meg Kondor Vilmos: Budapest noir című könyvét. Budapest, 1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkezõ bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezõsködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelsõ rétegeibe, és lefelé, a [...]

Az Agave Könyvek január 31-én jelenteti meg Jeff Lindsay Dexter-sorozatának második kötetét Drága, dolgos Dexter! címmel.

Fincher mostani munkájában mellõzi korábbi alkotásainak vizuális megoldásait (sehol sem láttunk a pohár füle közt átkúszó képeket) – szembe menve a mai trenddel – : A zodiákussal a rendezõ egy klasszicizáltabb, vizualitásban egy visszafogottabb filmet készített.

Az Agave Könyvek december 6-án jelenteti meg Roderick Gordon és Brian Williams: Az alagutak rejtélye címû könyvét.

Nappal sármos rendõrségi szakértõ. Éjszaka brutális sorozatgyilkos. Mintha csak visszarepültünk volna a ’80-as évek trash film plakátjaihoz. Bár adott ez a kissé bugyuta szöveg, a végeredmény azonban mégsem ennyire siralmas.

Szerencsére néha megesik, hogy igazán hozzáértõ filmes kezek nyúlnak egy írott alapanyaghoz. Mint például Mikael Håfström, aki nem törõdött a látszólagos teherrel, és egy remek színészgárdával állt neki egy szinte teljesíthetetlen feladatnak. Hetven oldal = másfél óra. Ha az egyenlet így néz ki, nem sok jóban reménykedhetünk.

1980-ban Koontz kevésbé tipikus témát dolgozott fel, amikor nekifogott megírni Az éjszaka hangjait. Ezen alkotásában hiányt képeznek a megfoghatatlan paranormális jelenségek. Itt nemes egyszerûséggel a põre, emberi gonoszságot ecseteli hátborzongató módon.

Herk Harvey filmje azt a pillanatot ragadja meg, amit Ambose Bierce Bagoly-folyója, amikor a lét átfordul a nemlétbe. A Lelkek karneválja a ’60-as évek egyik legszebb neogótikus halál-filmje, mely olyan nagy rendezõk munkáinak elõdje, mint Romero, Polanski, vagy éppen Cronenberg.