Ne törõdj senkivel és semmivel, fõleg ne azzal, hogy mit mondanak! A lényeg az, hogy szeresd, amit alkotsz. És ha elejtesz egy-két bakit? Ki venné észre? Csak néhány millió ember. Semmi baj, mert õszintén alkottál, s mindig beletettél valamit az életbõl, és így lett minden mûved valójában a te történeted is. Mi pedig majd felnézünk Rád, akárki is voltál.

Valahol a zajos Hollywoodban élt egy ember, névszerint Edward D. Wood, Jr. ‑ de nekünk csak Ed Wood -, akinek az elsõ mozis élménye az 1931-es Drakula volt, a mi Lugosi Bélánkkal a fõszerepben. Ed Wood még kiscserkész volt akkoriban, aki postás apjával egyenruhában feszítve járt moziba, s csak úgy falta a képregényeket, miközben azon álmodozott, hogy egyszer nagy filmes lesz.

Ed Wood 1924. október 10-én született Poughkeepsie-ben, New York államban. Édesanyja lányt szeretett volna, így gyakran elõfordult, hogy lányosan öltöztette fiát ‑ minden bizonnyal ekkor alakult ki Ed Woodban a transzvesztita hajlam. 17 éves korában a japánok megtámadták Pearl Harbort, s azonnal megkapta a behívót a hadseregbe. (Itt meg kell jegyezni, hogy az egyenruha alatt nõi alsónemût hordott.) Miután leszerelt, eldöntötte, hogy az álmainak fog élni. Hollywoodba költözött, ahol megismerte Dolores Fullert, a színésznõt, akivel összeköltöztek, és a hétköznapi munka mellett egy amatõr színházat vezettek. Ekkor csatlakozunk mi is be Ed Wood életébe…

Eddie (Johnnyi Depp) valamikor 1952 körül még csak egy virágüzletben robotol egész nap álmodozva, s olykor kisköltségvetésû darabokat rendez egy transzszexuális barátjával (Bill Murray), melyek története megfogóbb, mint elõadásmódjuk. Közben persze titkolja ferde hajlamát barátnõje, Dolores (Sarah Jessica Parker) elõl. Késõbb azonban pályázatot írnak ki egy kisköltségvetésû (B kategóriás) filmre, ami egy transzszexuális férfiról szólna. Ed Wood jelentkezik a filmproducernél, George Weiss-nél (Mike Starr), akinek kipakol a titkáról, bár hiába, mivel nem tud felmutatni semmilyen eredményt. Ekkor találkozik Lugosi Bélával, akit már teljesen elfelejtettek, emiatt gyógyszerek és kábítószerek rabságában él egyedül egy kis házikóban. Összebarátkoznak, és Eddie-nek támad egy jó ötlete. Felkeresi Weiss-t és bejelenti, hogy Lugosi Bélát tudná szerzõdtetni a – még író, rendezõ és fõszereplõ nélküli – filmre. Megkapja a munkát, így Eddie a kis csapatával elkészíti a filmet mint író, rendezõ és fõszereplõ. A címe: Glen vagy Glenda? A történet egy Woodhoz hasonló emberrõl szól, aki retteg attól, hogy leleplezik hajlamát. A sztori még elfogadható, de a rendezés olyannyira rosszul sikeredett (hála a rossz színészeknek, a színvak operatõrnek és persze magának a rendezõnek is), hogy óriási bukás lett, s már akkor minden idõk egyik legrosszabb filmje lett.

Hõsünknek ez persze alig kottyan meg, õ mesélni akar. Lugosi Béla pedig beteg, nem egyszer át kell menni hozzá az éjszaka kellõs közepén, mert túladagolta magát. Wood ekkor találkozik a legendás Criswell-lel (Jeffrey Jones), aki az akkori média leghíresebb jósa és showmanje. Persze valójában egy spíler, aki bármire kapható, még arra is, hogy hõsünk új filmjéhez segítsen egy gigantikus motoros polipot lopni. Egy újabb „színésszel” is gazdagodik a társaság, mivel az akkori híres pankrátort, Tor Johnsont (George „The Animal” Steele) is sikerül megnyerni a tervbe vett új filmhez. Ed Wood így nekilát, hogy új segítséggel és egy kissé zavart fõszereplõnõvel, Loretta Kinggel (Juliet Landau) leforgassa újabb opuszát – melynek címét találomra adta – Az atom arája címmel (késõbb Bride of the Monster címmel). A filmet egy húsipari cégvezetõ támogatja, aki mindezért cserébe két dolgot kér: hogy a film végén legyen egy hatalmas robbanás – még ha eredetileg nem is ez a vége ‑, és hogy kissé lassú, de azért rendes fia játssza a fõszerepet ‑ aki mellesleg három napig tanul meg egy rövid monológot. Az õrült tudós szerepében ismét Lugosit láthatjuk, aki – bár összeomlik az egyik felvétel bagatell mivolta miatt – végigcsinálja a filmet. Mondanom sem kell, hogy a film ismét óriásit bukik a mozikban, ez ugyanis már annyira tele van bakikkal, hogy az már bûn. Ilyen például a motor híján merev polip, amivel Lugosi ügyetlenül saját magát fojtogatja, mivel a jelenet szerint beesik a polip medrébe.

A soron következõ film pedig egy zseniálisan rossz mûalkotás, amivel Ed Wood történelmet írt. Az eleinte Sírrablók a világûrbõl címen tervbe vett film háttere egy legendát ölel fel. Meg egy tragédiát is, miszerint a nagy színész, Lugosi Béla meghal szívrohamban. De Eddie nem marad támogató nélkül, megismerkedik egy bájos teremtéssel, Kathy O’Harával (Patricia Arquette), aki elfogadja hõsünk együgyûségét és transzvesztita mivoltát. Csatlakozik hozzájuk egy csontkovács is, aki egyes jelenetekben Lugosit helyettesíti majd, mert azért a füle hasonlít egy kicsit a színészóriáséhoz. A véletlen hozza, hogy sikerül leszerzõdtetni az ex-mûsorvezetõ Vampirát (Lisa Marie). De ezúttal, hogy minden biztos legyen, a jóbarát Criswell is szerepet kap a filmben. Nekilátnak a filmnek (immár a Kilences terv a világûrbõl címmel), amivel a rendezõ beírta magát a filmtörténelembe. Egyszerûen bûn lenne lelõni a poénokat, amik ekkor történnek, mivel ekkor kezdõdik igazán a film…

Edward D. Wood Jr. a sikertelenségek után a pornóiparban folytatta pályafutását és késõbb 1978-ban halt meg szívrohamban. Halála után négy évvel könyvek jelentek meg róla, filmjei halhatatlan klasszikusokká váltak. Így lett õ minden idõk legrosszabb rendezõje.

A Tim Burton (Batman, Batman visszatér, Ollókezû Edward, Nagy hal) által rendezett film Ed Wood három sikeres filmje körül játszódik. A rendezõ küldetésének tekintette megrendezni a filmet, mivel a rossz rendezõ volt az õ egyik legnagyobb példaképe. A filmet indokoltan fekete-fehérben forgatta le, mivel így hitelesebben tudta bemutatni a történetet és állítása szerint csak így tudja elképzelni a szereplõket, mert annak idején õ is így látta õket. A karakterek közül óriási a hasonlóság az eredeti figurákhoz viszonyítva. George „The Animal” Steele megszólalásig úgy néz ki, mint Tor Johnson, ugyanígy Jeffrey Jones is kiköpött mása Criswell-nek.

A film zseniálisan felvezetett, hihetetlenül aranyos alkotás. Ritka az olyan életrajzi film, amin nem búsul az ember, hanem végig felhõtlenül szórakozik, és a térdét verdesi a poénokon. Mindenkinek ajánlott megtekinteni, hisz a mû nem csak a rajongóknak szól, hanem mindenkinek. Mivel az üzenet nem más, minthogy ne törõdj senkivel, semmivel és küzdj meg az álmaidért, még ha oly nevetségesek is azok.

Film címe: Ed Wood   Eredeti cím: Ed Wood   Rendezõ: Tim Burton   Producer: Tim Burton, Denise Di Novi  Forgatókönyv: Rudolph  Grey „Nightmare of Ecstasy” címû könyve alapján írta: Scott Alexander és Larry Karaszewsky   Zene: Howard Shore   Vágó: Chris Lebenzon  Fõszereplõk: Johnny Depp, Martin Landau, Sarah Jessica Parker, Jeffrey Jones, Juliet Landau, Patricia Arquette, Bill Murray, Mike Starr