Ha valaki eme zenei stílust röviden és lényegre törõen szeretné definiálni, akkor nagyon nehéz dolga lenne. Ugyanis az ambient nem egy önálló zenei irányzat. De ha jobban utána nézünk a dolgoknak, rájövünk, hogy ez mára más területeken sincs másként. Sok zenekar rájött az évek során, hogy fejlõdni legelõnyösebben úgy lehet, ha nekik kedvezõ irányzatokat is magukba és zenéjükbe olvasztanak, nem követve egy konkrét stílus rideg, és korlátozott szabályait. Igaz, ha valaki túlzásba viszi a lelkesedést, annak is érdekes, kusza és néha még a 21. századi fülnek is bonyolult kódolása lehet. Õket majd évtizedek múlva fogjuk értékelni, mire mi is felfejlõdünk korunkat meghaladó kifejezésmódjuk felé. De az is elõfordulhat persze, hogy eltûnnek az idõ homályában.

Az ambient sok eltérõ zenei stílus keveredésének eredménye. Tehát megtalálhatóak a jazz, a klasszikus zene, a new age irányzatok és az elektronikus zene elemei is akár. Zenekar és ízlésfüggõ, hogy éppen honnan csipegetnek, milyen lesz a hangzás. Keveredhet más országok, kultúrák tradicionális hangszereivel is színesítve a palettát.

Az ambient zene leginkább zajokból áll. Madárcsicsergés, vészjósló, depresszív dallamok, ipari, gyári hangok, elgondolkodtató dallamfoszlányok.

Ez a zenei stílus lényegében nyugalmat sugároz, letisztultságot eredményez ott mélyen benned, új kapukat nyit meg elõtted. Persze, csak ha érzékeny vagy eme világ felé, és lételemednek érzed ezeket a hangokat. Pár óra hallgatás és máris egy másik világ részévé válsz, ami teljes mértékben különbözik attól, ami körülvesz a hétköznapokban. Sokkal mélyebb, tisztább, érzelemdúsabb állapot ez. Mondhatni egyfajta álomba, vagy éber-álom állapotába zuhansz, ha teljes mértékben magadévá tudod tenni ezt a fajta világot. Kellemes érzés, és egyfajta terápiának is vehetõ, hiszen ha nem vagy klinikai eset, akkor még segíthet is elmélyülni dolgokon, vagy éppen kikapcsolni a gondolataid, amik a hétköznapokban a zavaró tényezõk között szerepelnek.

Az ambient rétegzene, azoknak az embereknek, akik hajlamosak nyitni eme nem is annyira régen kialakult zenei irányzatnak. Réteg zene, mert kevesen hallgatják, és még kevesebb embernek tetszik. Habár ezzel a kijelentéssel lehet vitatkozni, de ha onnan nézzük, hogy odasétálunk az utcán találomra pár emberhez, és persze nem a „Sziget” útjain tesszük, belátjuk, hogy kevesen tudnak hozzászólni a témához.

Általában könnyen emészthetõ zene az ambient, sokszor az ütemek teljes mértékben hiányoznak belõle. Természeti elemeket, mély morajokat, alaphangként gyakran szeretnek alkalmazni.

Az ambient elektronikus zene. Elsõ hallásra meditációs jellegû, mint már korábban utaltam rá. Fõ hangszerük a sampler és a többsávos magnetofon, de mára csupán a fantázia szabhat határt, hogy milyen elemeket, hangszereket használunk fel. A lényeg, hogy a hangulata meglegyen. Azaz nem a ritmusérzékedet támadja meg, hanem a tudatalattidat masszírozza kellemesen, vagy szaggatja porhanyósra attól függõen, hogy éppen melyik irányzatnak hódolsz be.

Az ambient nevébõl eredõen egy környezetet hivatott a hallgatóság köré varázsolni, különbözõ helyszíneket, különbözõ idõkben. Lehunyod a szemed és érzed annak a világnak az atmoszféráját, mely a füledbe hatol és megtéveszti tudatos lényed. Egyfajta virtuális világba lépsz, csak nem kell hozzá püfölni a billentyûzetet. Végül is csupán vendég vagy itt. Ha alvás közben hallgatod, tapasztalat alapján mondom, befolyásolja a pihenés közbeni képeket, történéseket a zene. Egyszer megtörtént, hogy eléggé vészjósló hangok hallgatása közben fáradtan elaludtam, és késõbb szabályosan felriadtam a muzsika hatására. Tehát okosan válasszatok, mielõtt álomra hajtanátok egy kis ambient segítségével a szemetek.

És hol kezdõdött minden? Ki volt az alapító? Kinek a fejébõl pattant ki ez az egész mûfaj? Egy legenda szerint Brian Eno, az ambient atyja, autóbalesetet szenvedett 1975-ben. Sokáig maradt a kórház vendége, mivel úgy összetörte magát, hogy huzamosabb ideig járóképtelenné vált. Egyszer, amíg az ágyában feküdt, hogy kímélje magát a fájdalmas mozdulatoktól és elõsegítse gyógyulását a mozdulatlanság segítségével, megkérte egyik nõi látogatóját, hogy tegyen fel egy 17. századi hárfazenei lemezt (Eno remekelt korábban már más mûfajokban is). Sajnálatos módon a hölgy elfelejtette a hangerõt a kellemes, minden részletet hallható tartományba tekerni távozása elõtt, így Eno csak a kinti esõnél hangosabb részleteket tudta asszimilálni. Ennek köszönhetõen olyan tapasztalatokra tett szert, amelyek a modern ambient megalkotására késztették, és ez a felismerés talán még a gyógyulására is pozitív hatást gyakorolt.

Tehát Brian Eno megteremtette az ambient mûfajt, nagy örömet szerezve sokunknak. Magát a stílust is õ nevezte el ambientnek. Elsõ albuma az 1978-as Music for Airports volt, amely a négy részes Ambient-sorozatának elsõ tagjaként tartandó számon. Eme albumot repülõtéri várótermek számára készítette, azoknak az embereknek, akik órákat várnak a nagy út elõtt, amellyel hatalmas távolságokat szelnek át. Sok ember fél a repüléstõl, így az ambient megnyugtatja õket.

És most egy kis kitérõ. Bevallom, amikor nagyobb áruházba beteszem a lábam, ott is szívesebben hallgatnám ezeket a nyugtató dallamokat a klisés „slágerek” helyett, de ez személyes véleményem. A felmérések szerint az ilyen zene igenis kell az embereknek. Tehát ott maradnak a mulatós masszõr fergeteges és egyedi számai, nálam, pedig a füldugó.

„Szerintem az ambient szépsége éppen az, amit sokan kifogásolnak, mégpedig hogy '78 óta szinte semmit sem változott”, hogy egyik forrásomtól idézzek, és egyet is értek vele. Viszont más szemszögbõl nézve, sok más irányzatra is hatással volt, és ez által változtatott egy picit mindenen, vagy másképp fogalmazva: hozzáadott a meglévõ értékekhez. Még a keményebb zenékbõl is láthatunk példát, hogyan tettek magukévá ambient elemeket egyes bandák. Egyik példa erre a Longing For Dawn kanadai funeral doom metal együttes, kik dark ambient alkotórészeket is beleépítenek számaikba. Az eredmény izgalmas, és aki szereti az ilyet, annak kellemes ez az egyveleg.

Szintén mások kitartanak a mellett a vélemény mellett, hogy az ambient attól még, hogy keveredik más stílusokkal, az még nem maga a fejlõdés, nem nevezhetõ megújulásnak.

Az ambientet gyakran tévesztik össze a chill-outtal, de a chill-out inkább társaságba, kávézókba való zene, míg az ambient a teljes elmélyülésrõl, a teljes befelé fordulásról szól. Rokon stílusnak a chill-outon kívül a goát, pszichedelikus trance-t és a noise-t említeném. Talán még a new age, a world, a space és a keleti zenéknek a filozófiája is hasonló az ambientéhez. Továbbá különféle törzsi zenék, etnikus zenék. Az ambient rengeteg egyéb stílussal is keveredik.

Sokszor felbukkan populárisabb filmek háttérzenéjeként is, ilyen például a Cube (Kocka), de vannak kifejezetten ambient filmek. Általában a természetfilmek zenéje is ambient szokott lenni.